2010-08-15 12:46:39
Valamelyik
ismerősöm azt mondta, hogy töltsem kreatívan a nyarat. Vagy
legalább is az utolsó etapot. Az utolsó két hetet, ami a
legnehezebb.
Nemcsak azért,
mert honvágyam van. Másfél hónapja masszívan. Olyan ez, mint egy
kibaszott elvonókúra. Egy szanatórium, laboratóriumi körülmények
között. Hiszen a helyzetem ideális. Burokban vagyok tartva,
mindenem megvan, amit csak szeretnék, mégis hiányzik az anyag. A
massza. Ami életben tart.
Először nem is
volt olyan nehéz a leállás. Nem is hiányzott, hiszen a fáradt olaj
(ami fél év alatt gyűlt, és gyűlt, és gyűlt), szóval a fáradt olaj
kiengedése volt a cél. Aztán az, hogy segítsek épülni, gyógyulni.
De most, hogy közeleg a vége, az elvonó kúra vége, érzem a város
friss levegőjét, és mehetnékem van. Vagy mehetnékem és
ottmaradhatnékom. (Van egyáltalán ilyen szó?) Mert menni azért
mentem. De nem maradtam. Most szeretnék. Egyre jobban. Ezért
kreatívkodom. Blogot írok, keresgélek és vágyódom. Roppant
kreatívan, kérem szépen.
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: amaz
2010-03-12 03:28:06
Szeretem a
magassarkú cipőt, mert mikor a Hegyről lefelé megyek, akkor
Peggynek érzem magam, magam. Aztán jönnek a kávéházi szegletek,
ahol elbánsidosom. Van egy ismerősöm, neki a családneve hasonló,
csak magyarosították. Franciaországban többször elgondolkodtam
ezen, hogy honnan ismerős a név. Aztán eszembe jutott a sorozat.
Pedig ismerősömnek nincs is cipőboltja, pedig, mióta ismétlem
magamnak...és ha volna eszed....
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: amaz, az, ez
2010-02-18 22:46:15
Azt hiszem, hogy
nincs türelmem az inkompetens barmokhoz. Nincs türelmem, nem is
volt sosem, és nem is lesz. Nincs ezen mit magyarázni. Van ami
működik és van, ami nem működik. Lehet vért hugyozni, akkor sem
fog. És ezt magasan leszarom. Leszarom, hogy csapatmunka, és
leszarom, hogy közös. Négyen vagyunk közös. Lehetnénk többen is
persze, de ők most nem dobtak hatost, ezért nem játszanak. Viszont
az ötödik játékossal gecire nem akarok Monopolyzni. És pont. Nincs
kedvem, időm, energiám elmagyarázni neki, hogy az élet bizony
nem habos torta és amúgy sincs hozzá köze, mert életképtelen.
Bosszant, dühít, vulgárisan felbasz, és minden receptorom
tiltakozik ellene, mert csak hátráltat.
Nem kérdezem meg
tőle, hogy volt-e nője, és tudott-e isteneset üvölteni, mert tudom,
hogy még sosem volt. A kibaszott állatmenhelyen ő az a
kutya/macska/patkány vagy egér, akinek lehet, hogy szép a szőre, de
van a szemében valami üresség, ami azt sugallja, hogy inkább ne
vidd haza, ne szeretgesd, mert soha a büdös életbe nem tanul meg
pacsit adni. Mert nem érti, hogy miért kéne neki pacsit adnia,
mikor szépen csóváljaa farkát. Undorít, taszit az ilyen.
Remélem, hogy G.
lesz elég türelmes vele, mert én már nem vagyok. Nem is voltam, nem
is leszek, mert nekem nem életproblémám. Pont.
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: pont
2010-01-27 11:35:10
Most az kell,
hogy legyen valami. Talán akkor
melléktermékként jönni fog az is, amivel erőlködöm. Lassan egy
hete. Válság ez, kezelni kell. Átesni rajta, mint a foghúzáson-
persze sosem volt még lyukas fogam, és nem tudom milyen az, mikor
egy élő darabot kitépnek a szádból. Szóval a hasonlat szar.- De erre van szükség. Még ezen a héten mindenkép(p) és
hang és fény. Szarra, amiben megfürödhetek, magamra húzhatom és
mikor nyakig beterített, akkor majd megtisztulok. Vagy kitisztulok.
Részletkérdés. A baszni az egyetlen igénk, amihez az összes
igekötőnk stimmel…
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: válságkezelés
2010-01-12 18:41:13
Célszerű lenne,
ha létezésemről csak pár ember tudna. Ha azt a párat én dönteném
el, akkor valószínüleg soha nem ismerném azokat , akikiket utálok
ismerni. Mennyivel boldogabb lenne az életem, hiszen ők sem
ismernének engem. Ha pedig megpróbálnának megismerni azok az
emberek, akiket utálok ismerni, akkor egy csendes téli éjszakán
átharapnám a torkukat, megfürödnék a vérükben majd meginnám azt.
Sátáni kacajok közepette természetesen, hogy dramaturgiailag pontos
legyek.
Nem tettem új évre fogadalmat, még nem is kívántam semmit sem. Most
majdnem leírtam, hogy mit szeretnék. Nem babonából nem teszem,
hanem azért, mert ha az lenne, amit szeretnék, akkor az kéne, ami
most van. Vagy az
se. Szóval minden rendben van így. Ismerem azokat, akiket
ismerek. Ők is ismernek, vagy legalább is tudják a nevemet. Aztán
ha gond adódik, akkor egy csendes téli éjszakán...lásd
feljebb...szóval csak a mihez tartás végett, hogy emlékeztessem
őket erre, átharapnám a torkukat, megfürödnék a vérükben majd
meginnám azt. A fürdés és az ivás sorrendje változó. A sátáni kacaj
kell.
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: csak úgy
2010-01-06 21:12:45
Te építenél
időgépet, ha tudnád, hogy a pontos műszaki rajz alapján
összeillesztett csavardarabkák nem tépnek ki, szakítanak fel
önmagadtól?
Megépítenéd, ha
biztos lennél benne, hogy a váz lefestése után soshasem rozsdásodna
el az annyira gondosan előkészített anyag?
Beleülnél, ha
beleülnék és segítenél visszamenni oda, hogy eldönthessem hol
kezdődik az én, és hol keződöm én?
Vagy hagyjuk az
egészet az enyészetnek, hadd ácsolja Apa a körtefa alatt, mikor
senki nem látja a maga építette időkerekeket, míg azok szép
csendben elrohadnak egy gyönyörű verőfényes napon, mikor a madarak
is azért énekelnek, hogy most ne legyen csend?
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: irodalmas este ez
2010-01-05 01:09:03
Nem akartam
megismerni a kiscsajt. Volt egy elméletem: azért szedte össze
magának, hogy a karácsonyt és az újév kezdetét ne töltse egyedül,
aztán két hét (maximum 1 hónap) elteltével úgyis dobja. Meg
különben is, ez olyan megszokott már nála. Az elmúlt két évben
menetrendszerűen hordozta haza a csajokat. Először mosolyogtam,
hiszen azt gondoltam, hogy a „hú, de szerelmes vagyok, nagyon
szerelmes vagyok” téma nála nem hetekig tart, aztán folyamatosan rá
kellett jönnöm, hogy de…
A hölgykoszorúból
hármat hozott haza, a negyediket Balcsin mutatta be és még azon a
héten szakítottak. Akkor jöttem rá valamire:
Mézeskalácsház-effektus. Van ugye az erdő, és van benne egy házikó,
ami szép, édes, színes. Aztán elmúlik a bűbáj és kiderül,
hogy ez egy átlagos házikó- átlagon aluli igényekkel. Hát ki a fene
akarna ott lakni. Én sem-ennek ellenére nem védem őt, csak ismerem
már huszonnégy éve. Meg különben is egyik nőt sem kedveltem igazán,
mert túl fiatal, túl öreg, túl fekete, túl színes, túl mosolygós,
túl depresszív, túl számító, túl őszinte, túl kioktató, túl
fesztelen, túl keresztény, túl ateista.
Szóval felhív. Elmondja, hogy szerelmes, és hogy most igen, most
van a nagy érzés, nem átlagos, és nincs sem vitrin-effektus, sem
mézeskalácsház-effektus, ez úgy jó, ahogy van és egyébként is
értsem meg, és közölni akarja, és vett, és kapott, és adott, és
találkozott, és nem ismerte, és megismerte, és kedves, és
mosolygós, és egymásnak lettek teremtve. – ismerősen csengő zene
füleimnek. Kérdésem a szokásos volt: - Mennyi idős?(...) És mi a
frászt akarsz tőle?! Akkor megint jött, egy számomra ismert kör: a
meggyőzés köre. De sajnos már nem hatott rám ez a stratégia sem.
Letettem a telefont.
Két napra rá
megint beszélgettünk, akkor már személyesen, otthon, ebédkor.
Szülőkkel. A fejemet vertem a levesestányérba, annyira ismertem ezt
a dumát és legalább annyira nem érdekelt. Untam. Minek a cirkusz,
minek az etetés? Kit akarunk becsapni? Engem? Minket? Hagyjuk má’!
De csak mondta. Folyamatosan, két kőkemény hétig. Én folyamatosan
oltottam. Néha tán meg is sértettem-nem akartam, ő pedig nem adta
fel. A csatát megnyerte: karácsony előtt kimondta a varázsszót,
amitől kíváncsi lettem. Nagyon-nagyon kíváncsi.
Jó, csak ne hozd
el karácsonyra- Anya még aznap este mondta, hogy várjuk a Lányt is,
az ünnepi ebédre.
Csöngettek, kíváncsi voltam, rohantam kaput nyitni, pedig télen
utálok kimenni, mert hideg van és fázom és arra az öt méterre
úgysem veszek fel kabátot, és különben is. De érdekelt a Lány.
Reméltem, hogy zavarni fog a jelenléte, hogy nem lesz közös témánk,
csak kínos bájcsevelyek arról, hogy miért ilyen színűre festettem a
hajam, és mennyire jól áll, mert megy a szemedhez és milyen cuki
kis táska, és jaj, tényleg nem eszel húst, és nem iszol semmit?
Lelki szemeim előtt láttam, hogy a mézeskalács homlokzat összezuhan
és a vitrin üvege kitörik, apokalipszist reméltem…
Aztán kinyitottam
az ajtót és megszűnt a zavar és a káosz elmélete a fejemben.
Természetes volt minden, ami történt, mert a Lány is természetes.
Nem mézeskalácsház, vagy kirakatbaba, se nem kicsi, se nem nagy, se
nem fekete, se nem színes, pont úgy van jól, ahogy van. Tény,
összeillenek. K. kérdezte tőlem szilveszter napján a buli előtt,
hogy milyen a Lány? Nem mondtam rá semmit. Ismerd meg, és győzd le
a benned rejlő kételyeket, mert lehet, hogy nincsenek is, csak mi
generáljuk oda. Mert nem G-t akarjuk védeni egy esetleges
csalódástól, hanem magunkat. Hidd el, ők ketten elkezdték
felépíteni a törékeny légvárat.
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: így van ez jól
2009-12-23 20:35:42
pláne a mai ad
hoc névnapi koncert-próba után. (halkan és zárójelben azért
hozzátenném: a szólógitáros az az ember, aki rendre nem tudja
és-vagy elfelejti a dalszövegeket. De azért szeretjük, a
basszusgitárost meg másért...)
"A rockzenekar
azért rockzenekar, mert elektromos gitárok vannak benne, ez a
megragadható lényeg. A klasszikus rockzenekar 4 tagból áll, úgymint
szólógitár, ritmusgitár, basszus és dob. Az utóbbi kettő a
ritmusszekciót alkotja, az előbbi kettő nem. A ritmusszekció, az a
favágás. Azért kellenek, hogy ne essen szét a szám, meg a hangzás
telítettsége miatt is egy kicsit.
A rockzenekaron belüli hiearchia eleve ott kezdődik, hogy a dobos,
az nem zenész. A dobosok szóba sem jönnek szakmai kérdéseknél, a
dobosok külön kaszt, egy debil idióta, fogalmuk nincs a hangokról
vagy harmóniákról vagy ilyesmi, a saját hangjától úgyse hall
semmit. Mindenki utálja őket, mert a dob a leghangosabb a
zenekarban, kisebb termekben nem is erősítik, sőt a lábdobot
tompítani kell, hogy bármi más hallatszon. Ha viszont van erősítés
a dobon, a beállással iszonyatosan sokat tudnak pöcsölni, kiül az
erre felkészített road koncert előtt, és elkezdi kávásan ütögetni
minden bőrt külön (a dobverőnek egyszerre kell megütni a bőrt és a
peremet), a hangmérnökök szívnak, a stáb áll. A dobos miatt nem
lehet turnéra feleakkora buszt bérelni, mert a dobszerkó nagy. De
dobosra sajnos szükség van, mert senki nem találná meg magát szám
közben, ha nem lenne. És a dob látványos is: a csávó az egész
koncerten verekedik, meg csápol a kezeivel, meg a dobszerkó olyan
jó nagy ott középen, szóval kell.
A szólógitáros az isten, a tündöklés, a vad és eltévelyedett
fiúgyermek. A szólógitáros maga a rock'n'roll, a pia, a csajok, az
életforma, a kreativitás. Ő ért a hangszerhez, ő a szakma. A
kamaszok gitárosok akarnak lenni. A gruppik a szólógitárossal
akarnak lefeküdni. Általában ő írja a számokat, neki vannak zenei
ötletei. Olyan hirdetés soha nincsen, hogy kezdő zenekar
szólógitárost keres, mert a zenekar a szólógitárosé. A sötét oldala
a dolognak,hogy pontosan a fenti okok miatt sok köztük a
szexuálisan aberrált, identitászavaros és homoszexuális. Tehetségük
sokszor hanyatlik alkoholizmusba, vagy csak simán beképzelt
pöcsök.
A ritmusgitáros kétes egzisztencia. Kétféle zenekar van, az egyik
verzió a teokrácia felé hajlik, amikor a szólógitáros az énekes is
egyben, ilyenkor minden egy lapra van feltéve. A másodikban, és
szerencsére ez a gyakoribb, az énekes ritmusgitárt kezel, van saját
munkája, általában szöveget ír, és ha jól csinálja, ebből ígéretes
versengés alakul ki, de ez mindig dominancia-harc. Általában a
szólógitáros eleinte énekel is, ő a zenekarvezető, amíg nem jön
valaki, aki jobban énekel. Az sokkal ritkább, hogy a szóló később
csatlakozik a zenekarhoz. Sima ritmusgitáros végül abból lesz, aki
nem elég jó szólózni, de övé a garázs, ahol próbálnak, vagy egyéb
kompenzációt talál.
A basszista a szegény egyszerű ember a zenekarban. Nem kell szépnek
lennie, nem kell okosnak lennie, a sétálós basszushoz elég, ha
megbízható, strapabíró és pontos. Évente van kettő ötlete, de
azokat ki is dolgozza. Ő viszi azokat a csajokat, amiket az énekes
meg a gitárosok meghagynak. A basszon 4 húr van, ez egy biztonsági
intézkedés, mert még eltéved (a rendes gitáron 6). A
basszusgitárosok nagycsontú, nehézfejű, egyagyú, földszerű
jellemek: keveset szól, nagyot üt, sokat iszik. Általában a
legnagyobb állat a zenekarban, a csendes ember haragjától mentsen
meg az isten eresztésből. A Sziget azért veszélyes hely, mert az
egy négyzetméterre eső basszerosok száma nagy. Basszistának lenni
alkat kérdése, sors és predesztináció. Egyetlen kicsi huligán sem
kérdezi meg a mamáját, hogy mama, legyek-e basszusgitáros; a
basszusgitáros úgy nő oszt kész. A basszistákat senki sem ismeri
névről. Sokkal több dobszóló van mint basszusszóló. Nincs
léggitár-bajnokság basszusból, vagy nem tudunk róla."
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: zene
2009-12-17 18:14:55
Nincsenek
illúzióim, csak vízióim. Szeretnék nyolcvanhárom évesen bordó
bőrnadrágban, hozzá illő bordó bőrmellényben (fekete gombokkal), és
térd alá érő bordó csizmában emberek között szaladgálni,
nevetgélni, énekelni, főzni, sütni, piknikezni.
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: analízis
2009-12-16 13:07:21
Azt hittem, hogy
sikerült megszeretnem a gyerekeket, de úgy látszik csak tüneti
kezelés volt az elmúlt négy-öt hét. Ugyanis sikerült magamra
haragítani egy büszke nagynénit a munkahelyemen, amikor behozott
egy fogatlan, ufó-szemű, (frank) Einstein hajú emberkezdeményt. Bár
igazából nem történt semmi, csak nem lelkesedtem, aztán
megjegyeztem, hogy „de csúf…” Lehet, hogy nem kellett volna így
karácsony előtt?
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: ez van
2009-12-16 01:06:01
Vasárnap a
Moziban leültem egy vadidegen nő mellé. Ránéztem, és nem
tudom miért, de éreztem, hogy el kell neki mondani november
20-át, a szürke és vizes időt és azt is, hogy tudta, hogy van
valakim. Mégis ő vett rá arra, hogy a combjaimat a nyakába fűzzem,
én pedig arra őt, hogy állati arccal üvöltsön mindattól, ami nem én
vagyok. Gondoskodni akartam róla, kényeztetni. Persze aztán
kiderült, hogy már volt valakije, aki kényeztesse .- és akkor
ott, a moziban elindult valami. A nő megfogta a kezemet, belenézett
a szemembe és ugyanolyan őszintén és halkan a fülembe súgta a
megfejthetetlent. Emlékszem kikísértem. Búcsúzáskor könnyek szöktek
a szemébe. Megköszönte.
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: interaktív
2009-12-16 00:46:10
Vasárnap a
Moziban leültem egy vadidegen nő mellé. Ránéztem, és nem
tudom miért, de éreztem, hogy el kell neki mondani november
20-át, a szürke és vizes időt és azt is, hogy tudta, hogy van
valakim. Mégis ő vett rá arra, hogy a combjaimat a nyakába fűzzem,
én pedig arra őt, hogy állati arccal üvöltsön mindattól, ami nem én
vagyok. Gondoskodni akartam róla, kényeztetni. Persze aztán
kiderült, hogy már volt valakije, aki kényeztesse .- és akkor
ott, a moziban elindult valami. A nő megfogta a kezemet, belenézett
a szemembe és ugyanolyan őszintén és halkan a fülembe súgta a
megfejthetetlent. Emlékszem kikísértem. Búcsúzáskor könnyek szöktek
a szemébe. Megköszönte.
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: interaktív
2009-12-10 21:08:49
Gőzölög a kávé a
kezedben, miközben elégedetten beleszívsz aznapi első cigarettádba
és felmászik Cirmi az öledbe, talán elismétled magadban és meg
jeleníted gondolatban a napodat. Tíz perc alatt lepörgeted az első
8 órádat, mindent pontosan és világosan látsz. Tudod, hogy
visszamész a meleg szobába, zuhanyzol, megmosod a fogad, zenét
hallgatsz és felöltözöl. Tudod, hogy a leheletnyi smink után
belemosolyogsz a tükörbe, elindulsz. Tudod, hogy lesznek óráid, és
lelkiismeret-furdalás gyötör amiatt, hogy megint nem készültél fel
rendesen. Ugyanakkor elvárod, hogy ők figyeljenek. Mosolyogsz.
Végül is a stílusod lehengerlő, szóval… és abban a pillanatban
Cirmi csattan a teraszon, felugrasz, rájössz, hogy el fogsz késni.
Azért hagysz elég időt a tükör előtt magadnak, de a „sziasztok
csajok!”-ot már a folyosóról kiabálod.
Leérsz. Beszélsz.
Mutogatsz. Magyarázol. Telefonálsz. Kérdezel. Válaszolsz. Felállsz.
Hazamész. Eszel. Iszol. Pihensz. Tanulsz. Lemész. Próbálsz.
Hazamész. Eszel. Iszol. Írsz. Kimész. Visszajössz.
Tudod mi a
legszörnyűbb? Cirmi csak azt tudja, hogy reggel lesöpörted a
térdedről.
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: kérdések
2009-12-09 22:28:38
Gyakorlatilag
másfél napunk van, hogy rendbe rakjuk magunkat Srácok. Ebben a
másfél napban pedig geci keményen kell melózni, mert eljön a péntek
öt óra. Ugyanakkor a tegnapi események után, bár tudjuk, hogy
lelket kell szellőztetni és erre megfelelő talaj a színház, nehezen
lehet összeszedni az agyat. Mindegy. Három oldalnyi szöveg nem
olyan sok. Elrakjuk az rtm-be, aztán odaküldjük nekik pénteken, meg
szombaton, meg vasárnap. Az élet meg szép.
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: jól van ez így
2009-12-04 15:39:41
Az
úgy volt, hogy megérkeztem. Világcsúcsdöntögetésről majd kicsit
később. Mikor letisztult az érzés.
Szóval
lakótársammal egyszerre ugorttunk egymás nyakába. Mindketten
másért, neki kezdet, nekem vége. De adrenalin. Indiántáncunk közben
Á. másnaposan kibattyogott a folyosóra, valószínű neki is szeretet
hiánya volt, ezért két ölelés között megkérdezte, hogy nincs-e egy
kis gyógysöröm az ő számára is. ( Csak, hogy aznap legyen.) Volt.
És miután tudjuk, hogy egy sör nem sör, előkerült a pálinka is.
Nem, ez most nem az óbányai. ez M. féle eper. Jófajta. Aztán lett
belőle ünneplés, nevetés, beszélgetés, töltöttkáposztázás,
jövőbenézés. Most vége van. Jó hallgatni a
csöndet...
Tovább »
- Írta: L.A.
- Hozzászólások: 0
Címkék: jól van ez így
